A fogszabályozás célja

A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikájának a kialakítása, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése, amelyek a fogak, és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhatnak. A rendellenes harapásnak pedig hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára. A torlódott fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenthet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés és egyes beszédhibák. Mindez azonban megelőzhető az időben elkezdett, és szakszerű fogszabályozási vizsgálattal és kezeléssel.

Hány évesen ideális a fogszabályozás?

Az ajánlások szerint az első vizsgálatnak akkor kell megtörténnie, amikor az első ilyen jellegű problémát észleljük, és ez nem lehet később, mint 7-8 éves korban. Ilyen kis gyerekeknél nem feltétlenül szükséges maga a beavatkozás, de az alapos vizsgálat előre jelezheti a legideálisabb kezdési időpontot. A korai fogszabályozás vizsgálat ezen kívül feltárja az addig esetleg láthatatlan problémákat, és nagyobb esélyt biztosít a hatékony kezelésre. A körültekintő beavatkozás pedig nem csak akut problémákon segít, de megelőzi azok későbbi súlyosbodását is. Ha mégsem szükséges a kezelés, a fogszabályozó szakorvos csupán nyomon követi a fogak helyzetét, és csak akkor avatkozik be, amikor muszáj. Fény derülhet például arra, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást okoznak.

A korai fogszabályozás előnyei

  • Helyet teremthet a torlódásban lévő maradó fogaknak
  • megelőzhető a későbbiekben szükséges fogszabályozási célból történő fogeltávolítás
  • Az állkapocs formálásával kialakítja az arc szimmetriáját
  • Elkerülhetővé teszi a kifelé dőlő pozícióban lévő metszőfogak következményeit
  • Megtartja a még elő nem tört maradó fogaknak a helyet
  • Csökkenti a későbbi fogszabályozó szükségességének esélyét.

  • Gyermekkori és felnőttkori fogszabályozás közötti különbségek

    A gyerekkori és felnőttkori fogszabályozás között a fő különbség az, hogy felnőttkorban az állcsontok növekedését fogszabályozással már nem lehet befolyásolni, így a kezelési eszköztár lecsökken. Emellett idősebb korban a fogágybetegségek meglétével, állkapocsízületi problémákkal és foghiányokkal is gyakrabban kell számolni, mint gyermekkorban.
    Felnőttkori fogszabályozásra akkor lehet szükség, ha a fogazati vagy állkapocs- rendellenesség gyermekkori kezelése elmaradt. Emellett okot adhat idősebb korban történő fogszabályozásra, ha egy korábbi fogszabályozó-kezelés után a rendellenesség visszaállt, vagy ha a fogak elvesztése miatti fogvándorlást kell visszafordítani.

    A fogszabályozás menete

    A fogszabályozás menete két szakaszra bontható.
    Az első, aktív fázisban a fogakat addig mozgatják, míg ideális helyüket el nem foglalják. Ez a szakasz általában egy-két év, de az idő nagyban függ az egyéni reakciókészségtől, és attól, hogy későbbiekben szükséges lesz-e egyéb szájsebészeti vagy protetikai utókezelés.
    A második, passzív fázis célja a fogak helyben tartása egészen addig, míg az azokat körülvevő fogágy át nem épül új helyzetnek megfelelően. Amennyiben ez a kezelési rész kimarad, a fogak elkezdenek visszarendeződni. A fogak helyben tartására szolgáló eszköz a retenciós készülék, mely lehet rögzített vagy kivehető készülék. A felnőttkori kezelés kapcsán meg kell említeni az állcsontokat érintő, úgynevezett orthognathiai műtétet is. Ezzel a beavatkozással felnőttkorban is befolyásolni lehet az állcsontok egymáshoz való viszonyát. A műtét fogszabályozási előkezelés után végezhető, melynek során a fogakat úgy állítják be, hogy a műtét elvégzésével a fogsor záródása tökéletes lehessen. A műtét utáni finombeállítások szintén fogszabályozó kezelés  A fogszabályozás során a nyelv helyzetének befolyásolására - amelynek izomereje nem elhanyagolható tényező a kezeléstervezésben - logopédiai kezelésre is szükség lehet. 

    Fogszabályozó készülékek típusai:
  • Önligírozó multibond fogszabályozó készülékek, melynek fém és esztétikus porcelán típusát alkalmazhatjuk
  • „Láthatatlan” fogszabályozó készülékek
  • Kivehető fogszabályozó készülékek (funkcionális, bimaxilláris kivehetp készülékek
  • Myofunkcionális trainer
  • Retenciós készülékek ( retainer, kivehető retenciós készülékek, retenciós sínek)
  • Ma már különféle kivehető és rögzített készülékek tárháza áll rendelkezésünkre, amiből egyénre szabottan választhatunk, és kezdhetjük meg a fogszabályozást. Minden fogszabályzó készüléknél, különösen a rögzített készülékek esetén, fontos a rendszeres ellenőrzés, állítás (általában 4-5 hetente). Ugyanis így fejtik ki folyamatosan a készülékek hatásukat.

    Konzultáció (tanulmányi lenyomat, kezelési terv készítése)
    A konzultációs összeg levonásra kerül a fogszabályzó árából!
    20.000.-
    OP felvétel: 4.000.-
    Rögzített készülék/állcsont (fém): 140.000.-
    Rögzített készülék/állcsont (esztétikus): 180.000.-
    Rögzített készülék/állcsont (önligírozó fém): 190.000.-
    Rögzített készülék/állcsont (önligírozó esztétikus): 220.000.-
    Aktiválás (rögzített készülék): 5.000 - 10.000.-
    Rögzített készülék kiegészítők (Hyrax, transpalatinal ív, goshgarian, lingual ív): 25.000 - 45.000.-
    Rögzített készülék eltávolítása/állcsont: 10.000.-
    Retenciós lemez/állcsont: 20.000 - 25.000.-
    Fix retainer/állcsont: 10.000.-
    Kivehető lemezek (típustól függően): 30.000 - 60.000.-
    Kivehető készülék aktiválása: 10.000.-
    Trainer 30.000 - 40.000.-